Poharak
Minden italféléhez külön poharat teszünk a tányér fölé. A sorrend középről indul jobbra, nagyság szerint csökkenő sorrendben
– a vizespohárral kezdve majd a pezsgőspohár, a vörös és fehér- boros poharak, és a legkisebb (pálinkás) pohár.
A poharat három vagy négy ujjal fogjuk meg, hosszú szárú pohár esetén csak a szárát. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények: egyesek szerint a kehely három ujjal való megtámasztása is elfogadott.
Virágdísz
Olyan virággal díszítsük az asztalt, amelyiknek nincs erős illata, nem hullik, és olyan magas legyen, hogy ne zavarja a beszélgetést.
Kínálási egyszeregy
Diszkréten figyeljük meg, hogy hol tartanak a vendégeink az étkezésben, mielőtt kínálnánk őket, illetve mielőtt leszednénk a terítéket. Ne éreztessük azt, hogy türelmetlenek vagyunk, és bárkit is siettetni akarnánk. Ne kezdjük el leszedni az asztalt, amíg nem fejezte be mindenki az étkezést. Ügyeljünk arra, hogy mindig a vendég bal oldaláról kínáljunk, majd a jobb oldaláról szedjük le a terítéket. Udvariatlanság átnyúlni az asztal felett, így soha ne tegyük ezt!
Mit szabad és mit nem?
Néhány illemszabály az asztal körül
El kell fogadni, ha valaki vallási vagy egészségügyi okokra hivatkozva elzárkózik valamelyik ital vagy étel fogyasztásától.
Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy illik-e dicsérni az ételt, illetve hogy erre melyik a legalkalmasabb időpont. Álláspontom szerint erre a gesztusra nincs szükség, hiszen egyrészt nem lehet számunkra kétséges az étel minősége, másrészt nem lehetünk biztosak abban, hogy a háziasszony főzte. Természetesen a vendéglátásért dicséret jár neki.
Nem kell üresen hagyni a tányért: ha valami nem ízlik, ne erőltessük.
Ne tukmáljuk senkire se az ételt!
Ne használjunk fogpiszkálót!
Ha közös tálból szedünk ne válogassuk ki a legjobb falatokat!
Ne szürcsöljük a levest, ne csámcsogjunk!
Jacqueline Dunckel, szakíró szavaival élve: „A kisujj eltartása
pohár vagy evőeszköz fogása közben: a jó modor paródiája:”
Étellel a szánkban beszélni, kést a szánkhoz érinteni szigorúan TILOS!