Részlet A jómodor ajtókat nyit c. könyvből
2020-04-21
Főúr! A számlát!
2020-09-01
Fake news, avagy nem kell mindent elhinni.
A fake news nem egy véletlenszerű baki, hanem kifejezetten félrevezetés céljából, tudatosan szerkesztett álhír.
A különböző forrásokból származó hírek megosztása rendkívül elterjedt a közösségi média felületén. Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Zsurnalisztikai Intézet kimutatása szerint, 2018-ban Nagy-Britanniában a lakosság 39%-a használta a közösségi médiát mint hírforrást.
De mi számít álhírnek?
Hír, vagyis tényként közlik.
Hamis, vagyis bizonyíthatóan nem igaz.
A vélemények, bármennyire is ellenkeznek a sajátunkkal, nem számítanak álhírnek. Különbséget kell tenni ugyanis felfogásbeli eltérés és a valótlan tények között.
Mielőtt elkezdenénk terjeszteni valami rendkívüli érdekességgel bíró hírt, álljunk meg egy pillanatra és tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:
Olvastam a cikket?
Nem szabad a szenzációhajhász főcím alapján bármilyen következtetést is levonni, anélkül, hogy végigolvastuk volna a cikket. Ellenőrizzük, hogy a cikkben felsorolt bizonyítékok alátámasztják-e a főcím üzenetét.
Ki a szerző, kiadó?
Az írás színvonala megfelel a feltüntetett kiadótól elvárt színvonalnak?
Hitelesek a megjelölt források?
Egy jó újságíró mindig feltünteti a forrásait. Nem árt egy kis kutatómunkát végezni és kideríteni, hogy mennyire hitelesek a hivatkozott személyek, hatóságok.
Nem tűnik a hír túl meglepőnek, elképesztőnek, botrányosnak?
A fake news egyik jellemző vonása, hogy felháborodást akar kelteni, ezért különösen legyünk résen, mielőtt feleslegesen felizgatnánk magunkat.
Amennyiben megosztunk egy hírt, amiről a későbbiek folyamán kiderül, hogy fake news, töröljük azonnal, és értesítsük az ismerőseinket, követőinket.