Fake news

Fake news

Fake news, avagy nem kell mindent elhinni.

A fake news nem egy véletlenszerű baki, hanem kifejezetten félrevezetés céljából, tudatosan szerkesztett álhír.

A különböző forrásokból származó hírek megosztása rendkívül elterjedt a közösségi média felületén. Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Zsurnalisztikai Intézet kimutatása szerint, 2018-ban Nagy-Britanniában a lakosság 39%-a használta a közösségi médiát mint hírforrást.

De mi számít álhírnek?

Hír, vagyis tényként közlik.
Hamis, vagyis bizonyíthatóan nem igaz.

A vélemények, bármennyire is ellenkeznek a sajátunkkal, nem számítanak álhírnek. Különbséget kell tenni ugyanis felfogásbeli eltérés és a valótlan tények között.

Mielőtt elkezdenénk terjeszteni valami rendkívüli érdekességgel bíró hírt, álljunk meg egy pillanatra és tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:

Olvastam a cikket?
Nem szabad a szenzációhajhász főcím alapján bármilyen következtetést is levonni, anélkül, hogy végigolvastuk volna a cikket. Ellenőrizzük, hogy a cikkben felsorolt bizonyítékok alátámasztják-e a főcím üzenetét.

Ki a szerző, kiadó?
Az írás színvonala megfelel a feltüntetett kiadótól elvárt színvonalnak?

Hitelesek a megjelölt források?
Egy jó újságíró mindig feltünteti a forrásait. Nem árt egy kis kutatómunkát végezni és kideríteni, hogy mennyire hitelesek a hivatkozott személyek, hatóságok.

Nem tűnik a hír túl meglepőnek, elképesztőnek, botrányosnak?
A fake news egyik jellemző vonása, hogy felháborodást akar kelteni, ezért különösen legyünk résen, mielőtt feleslegesen felizgatnánk magunkat.

Amennyiben megosztunk egy hírt, amiről a későbbiek folyamán kiderül, hogy fake news, töröljük azonnal, és értesítsük az ismerőseinket, követőinket.