A “The New York Times” felmérése szerint az emberek 93 százaléka vallja magát félénknek. Ez azt jelenti, hogy – több mint valószínű – 93 százalékunk szorong, amikor idegenekkel vagy olyan emberekkel kell szocializálódnunk, akiket nem ismerünk túl jól. Ha ismerjük ezt a statisztikát, könnyebbé válhat számunkra, hogy új emberekhez közeledjünk. Ha pedig tudjuk, hogyan kell megfelelően közeledni hozzájuk, az önbizalmat ad ahhoz, hogy mi legyünk azok, akik kezdeményezően lépnek fel, és megszólítanak másokat.
Lépjen be. Soha ne siessen be egy helyiségbe. Lassan sétáljon be, lépjen a bejárattól jobbra, és tartson néhány perc szünetet, mielőtt belép a helyiségbe. Mindenki szemmel tartja a bejáratot. Ez az első lehetősége arra, hogy jó benyomást keltsen; és ez lehetőséget ad arra, hogy lássa, hol van mindenki a teremben, beleértve azokat a kulcsszemélyeket is, akikkel beszélni szeretne. Legyen megközelíthető. Mosolyogjon. Vegye fel a szemkontaktust.
Társalgási témák:
A közös tapasztalat mindig jó téma, ha beszélgetést szeretne kezdeményezni egy új emberrel. A helyszínről, az ételről, a kilátásról, az időjárásról beszélgetni mind jó csevegési téma.
Példa: “Ezek finom előételek. Melyik ízlett önnek? Miután az illető válaszolt, nyújtsa ki a jobb kezét, és mutatkozzon be.
A kutatások azt is mutatják, hogy a legjobb jégtörő lehet egy egyszerű mosoly és egy köszönés.
Lehetséges a poharat – akár egy kistányért is, amelynek a tetején a pohara van – a bal kézben tartani, miközben a jobb kezével kezet fog, amikor egy másik személyt üdvözöl.
Egyen vagy beszélgessen. Csak ne egyszerre.
Mutasson be másokat megfelelően. Ha helytelenül mutat be valakit, az sértő lehet a bemutatott személy számára, és kínos lehet a körülötte lévők számára. Mások bemutatása, még ha el is felejtette a szabályokat, kedvességnek számít. Hogy érezné magát, ha senki sem mutatna be?
Beszélgetést kezdeményezhet egy személlyel vagy egy csoporttal, de ne két emberrel. A beszélgetés kezdeményezése egy személlyel ideális. Hálás lesz Önnek, amiért odalépett hozzá. Két beszélgetőpartnerhez odasétálni és félbeszakítani őket udvariatlanság. Vannak azonban olyan esetek, amikor kivételt tehetünk az alábbiak szerint:
“Elnézést. Csak köszönni szeretnék. Remélem, hogy később lesz alkalmamunk beszélgetni.” Ezután sétáljunk el.
A csoportos beszélgetésekbe való belépés nehéznek tűnhet, de egy kis gyakorlással egyre ügyesebb lehet benne. Ehhez álljon kissé távolabb a csoporttól, mutasson érdeklődést a beszélő iránt. Könnyedén beilleszkedhet a csoportba azzal, hogy figyelmet tanúsít, és amikor szünet van a beszélgetésben, mosolyogjon, és kérdezze meg: “Csatlakozhatok?” Ezután mindenképpen mutatkozzon be, és fogjon kezet a csoport minden tagjával.
Legyen nagylelkű hallgatóság. Ha valóban meghallgatjuk a másik embert, az a legnagyobb bók, amit adhatunk neki. Jelezze, hogy figyel, bólogasson, mosolyogjon – ha szükséges -, és tegyen fel kérdéseket.
Távozzon az eseményről méltóságteljesen. A társasági események nem alkalmasak hosszú vagy komoly beszélgetésekre. A távozásunkat azonban méltóságteljesen kell megtennünk.
Néhány javaslat:
“Jó volt beszélgetni önnel. Nagyon élveztem, hogy hallottam…”
“Nagyon örültem a találkozásnak, és hogy hallottam az utazásáról a ……… – még nem köszöntem a házigazdának, úgyhogy ha megbocsát. Remélem, jól érzi magát az este hátralévő részében.”