A beszélgetés során néha nehéz elkerülni az idézést. Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor eszünkbe jut egy és más, amit hallottunk, láttunk, olvastunk, és ilyenkor hibát követünk el, ha nem vagyunk őszinték. Ne igyekezzünk idegen tollakkal ékeskedni és ha idézünk, találjuk meg az alkalmat arra, hogy mondásunk idézetjellegét kiemeljük. A társalgás szempontjából nem kisebb érdem jól emlékezni és jól alkalmazni, mint kitalálni.
A helyes alkalmazás ezen a téren is éppen olyan döntő, mint ahogy idegen kifejezéseket is csak akkor szabad beszédünkbe keverni, ha jelentésükkel teljesen tisztában vagyunk. Nemcsak a nyelvtisztaság érdekében, de saját szókincsünk bővítéséért is érdemes annyi fáradtságot venni, hogy az ember lehetőleg megkeresi az idegen szavak magyar kifejezését. Így legalább mentesülünk a szavakban való tévedés kínos eshetőségétől és nem kell azt éreznünk, hogy a hátunk mögött mosolyognak rajtunk. Ha valaminek az idegen neve jut hamarabb eszünkbe, ne mondjuk ki azonnal és gondolkodás nélkül. Hallgatóink legnagyobb része, hacsak nem közös szakmánk dolgairól van szó, nem értékelheti azt a parányi árnyalatot, amennyivel az idegen kifejezés többet vagy kevesebbet mond, mint a hozzá legközelebb álló magyar szó.