Gondolom ismerős a helyzet amikor üzletben, bankban, postán, sorban, vásárlás közben toporzékoló, hisztiző gyermekeket látunk. Ilyenkor az esetek nagy többségében a szülő irritált, nincs tekintettel a gyermekre, hangosan mindenki előtt leszidja, kiabál vele és általában ezzel a reakcióval csak ront a helyzeten.

Sajnálom a gyerekeket, mert rosszul érzik magukat, mert megalázó helyzetbe hozzák őket, pedig ők nem tehetnek semmiről. Többször hallottam, hogy anyukák a körülöttük levő ismeretleneknek panaszkodnak a gyermekről, hogy milyen kezelhetetlen, szófogadatlan.

Honnan tudná egy kisgyermek, hogy nem illik közbeszólni amikor a felnőttek beszélgetnek? Milyen példát lát otthon? A szülei, idősebb testvérei hogyan kommunikálnak egymással? Megvárják türelmesen amíg szóhoz jutnak vagy egymás szavába vágnak?

A gyerekek nagyon fogékonyak, ha már kicsi kortól arra tanítjuk őket, hogy udvariasan viselkedjenek, a későbbiekben nem lesz semmi gond.

Betartandó szabályok:

Azt javasolnám a kedves szülőknek, hogy ne hozzák a gyermeküket kínos helyzetbe. Nyugodt hangon, kedvesen magyarázzuk el, hogy megértjük ha unatkozik, éhes vagy fáradt és amint végeztünk az elintéznivalóval mindent megbeszélünk, csak kis türelmet kérünk.