Viselkedési szabályok

Amióta az emberek közösségben élnek, rájöttek arra, hogy ha békében akarnak egymást mellett élni, akkor viselkedniük kell, és tekintettel kell lenniük egymásra. Ezért alakította ki minden társadalmi rendszer az érintkezési, magatartási szabályait.

A mindennapokban sokféle viselkedési szabályt alkalmazunk, a legtöbbször nem is tudatosan. Ezek belénk rögzültek nevelés, szokás, hagyomány útján, sokszor logikusak, de előfordulnak olyanok is, amelyeknek az eredetét már kitalálni sem tudjuk.

Alapfogalmak

A viselkedés: A magatartás formai megnyilvánulása.

Az udvariasság: Az illemszabályok betartása a magatartás tartalmával és a viselkedési megnyilvánulásokkal.

Illemszabályok: A viselkedés legősibb szabályai.

Illem: A társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége.

Protokoll: Görög kifejezés, a ,,protosz” jelentése: első, a ,,kolla”jelentése: enyv. A ,,protokollon” kifejezés a pergamentekercsre rögzített előzéklapot jelentette, amelyre a tekercs adatait írták fel.

Protokoll: 

• Nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv.
• Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való érintkezésének módját.
• Az orvosi protokoll az orvosi eljárások leírását tartalmazza.
• Valamilyen szempont szerint nevezett mozgás.
• Hivatalos kapcsolatok írott, íratlan szabályainak az összessége.
• Lehet diplomáciai, katonai, orvosi.

Etikett: Francia eredetű (etiquette) kifejezés.

• Jómodor, udvariasság szabályainak az összessége.
• Nincs abszolút helyes mérce.
• Nem kell mindig betartani a szabályokat, otthon, baráti körben elengedhetjük magunkat.
• Türelem, tolerancia, tisztelet.
• Különböző emberek különböző illemszabályok szerint élhetnek, nem szabad ezért bárkit megvetni.

Az etikett eredete

Gyökerei Versailles-ba, az abszolutizmus korába, XIV. Lajos udvarába nyúlnak vissza.

Az első etikettel foglalkozó könyvet az egyiptomi Ptahhotep írta, ,,Ptahhotep intelmei” címmel. Műve fiatal férfiaknak szolgált tanácsokkal, például: ,,Amikor az elöljáróddal ülsz, nevess amikor ő nevet!”

Theognisz görög bölcs a tanítványa számára írt étkezési illemtant.

A spártai Khilón létrehozta a magas állami tisztségeket betöltő alkalmazottakat ellenőrző pozíciót.

Egy milánói szerzetes, Bonvicino da Riva írta meg 1290-ben az első könyvet, amely kizárólag az étkezési etikettel foglalkozik. Művében olyan alapszabályokat fogalmaz meg, amelyek ma is érvényesek, például:

• Ne igyál és egyél egyszerre!
• Fordítsd el a fejedet, ha tüsszentesz!
•  Ne nyalogasd az ujjaidat!

Ami nem változott:

Az etikett és az illem szabályainak alapjai egyáltalán nem változtak.

Alapvető udvariasság

A mindennapi társas érintkezés szabályai közül nagyon kevés tünt el. Például a kézcsók, a kalapemelés, a vendégek névszerinti bejelentése kezd kikopni a szokásokból, ez tény.

A köszönésre, a bemutatkozásra, az udvariasságra vonatkozó etikett szabályok azonban változatlanul megmaradtak.

Ugyanúgy a kommunikációra, a megszólításra vonatkozó szabályok is megvannak még. A különbség az, hogy ezeket már az új kommunikációs formákban (chat, e-mail, sms, video konferencia stb.) is kell tudni alkalmazni.

Az idősebb/magasabb beosztású személy tisztelete és a vele való udvarias viselkedés sem változott, ugyanúgy, mint a szülők iránti tisztelet sem.

Új szabályok

Újabb és újabb formái jelennek meg a társas érintkezésnek, amelyekhez konkrét szabályok kapcsolódnak. (pl. Netetikett)