Nonverbális jelzések

A nonverbális jelzéseinket érdemes önmagunknál és másoknál is megfigyelni, mert mindkettőből tanulhatunk, jobban megismerhetjük magunkat és embertársainkat. Az ember nem csak szavakkal kommunikál. Ha összhang van a szavak és a testbeszéd között, akkor tűnik valaki hitelesnek.

Valójában a legegyszerűbb módja a testbeszéd alkalmazásának, ha egész egyszerűen azt mondjuk, amit gondolunk.
Vannak jelek, amelyeket mindenki egyformán használ, ért (például meglepődés, harag, öröm). A helyeslés, tagadás, bólintás, fejrázás nemzetenként egységes, de az eltérő kultúrkörök esetén lehetnek különbségek.

Árulkodó jelek

Kéz a száj előtt: hazugság.

Szájnedvesítés: bujaság.
 
Csípőre tett kéz: cselekvésre való elszántság.
 
Hátratett kezek: lazaság, magabiztosság.
 
Kezek a fej mögött: magabiztosság, arrogancia.
 
Tenyérrel felfelé nyitott kéz: őszinteség.
 
Tenyérrel lefelé nyitott kéz: dominancia.Főképp kézfogásnál alkalmazzák.
 
Összekulcsolt kéz: frusztráció, visszafojtott negatív magatartás.
 
Áll simogatása: döntés.
 
Áll dörzsölgetése: kétségek. 

 
Összeráncolt szemöldök: negatív kritika megfogalmazása.
 
Tarkót dörzsölő tenyér: füllentés vagy csalódottság, harag kifejezése.
 
Ülő helyzetben mindkét kéz átkulcsolja a lábat: erős kezű, makacs vitapartner.
 
Lábak keresztezése a térdnél ülő és álló helyzetben: védekezés.
 
Lábdörzsölgetés: idegesség.
 
A lábfejek valakire mutatnak: érdeklődés a személy iránt. 


Főleg a hölgyek esetében árulkodó, ha valaki például megmarkolja a táskáját vagy azt a tárgyat, ami előtte van: ezzel ugyanis korlátot képez önmaga előtt, ami arra utalhat, hogy az illető gyengének érzi magát, vagy azt gondolja, hogy veszélyben van.